Benkóczi György : REJTELMES ANYANYELVÜNK -- Magyar szócsoportok eredete

Ez a könyv minden magyarhoz szól, itthon élőkhöz és határainkon túliakhoz, bármely foglalkozásúhoz, rendű-rangúhoz. Édes anyanyelvünket szóban és írásban valamennyien kitűnően ismerjük és használjuk, de múltjáról, szavainak eredetéről és történetéről szinte semmit sem tud társadalmunk.

Java részük finnugor alapú, de honfoglalásunk előtt sokféle török nép közt éltünk, sőt etnikumunk is kétséges. A Kárpát-medencében megteremtett új hazában számos már itt élő néptől vettünk át új szavakat. Mindezek eredete, alakja, jelentése elhomályosult. Ez a mű rendkívül lebilincselő, és eddig soha nem hallott érdekességű valóságfeltárást tartalmaz.

Példaként álljon itt néhány. Tudja-e, hogy az ajtó, ajak és az ajz között van-e összefüggés? Mi köze a szemnek az ablakszemhez? Honnan ered egyház, ünnep, bölcs szavunk? Hányszor van sózva a sózott szalonna? Honnan származik a pogácsa, a piskóta, a majonéz, a mazsola, a mirelit? Tud-e a huncut szó sötét múltjáról? Mi köze van a kánikulának a kutyához? Miért értéktelen a talmi? Kalandoztak-e őseink? Kit neveztek pribéknek? A kérdéseket vég nélkül lehetne sorolni, de arra való a könyv, hogy e rejtélyeket megoldja.

Benkóczy György Rejtelmes anyanyelvünk című könyvében mintegy 2500 magyar szó történeti-etimológiai elemzését végzi el, oly módon, hogy a szavak eredetét 30 nagyobb tematikus csoportban tárgyalja. A Teremtés titkával rokonságot tartó édes anyanyelvünk 800 éves írott és több ezer éves íratlan előtörténettel rendelkezik. Az anyanyelvünket feldajkáló, műveltségünket megalapozó latin nyelv kivételes jelentőségét is tudatosítja.

Ez a hivatástudattal írott könyv azt a nemes oktatási és kutatási célt szolgálja, hogy a csodálatos, de bokaharapdáló történelemben "szél" kaszabolta anyanyelvünk műveltségünkben felmagasodjék, és ne legyünk a felejtés népe.

Dr. Cs. Varga István