CREMER FESTŐ ÉS ÍRÓ SCHILDER SCHRIJVER (dedikált)

Cremer irodalmi munkásságát milliók ismerik. Arra nem emlékszik mindenki, hogy Cremer, a „vadállat'", a festékkel dobálózé barbár", a „művész-fenegyerek" már évekkel az Ik Jan Cremer megjelenése előtt rendszeresen szerepelt a kül - és belföldi újságok és folyóiratok címoldalán. 1960-ban a világsajtót is bejárta egymillió guldenre taksált festménye, a Japanse Oorlog jóvoltából, egy híres kijelentése pedig (,.Rembrandt? Az ki?!") erkölcsi felzúdulást okozott. Első könyvének megjelenése után a festő Cremer az író Cremer árnyékába került. Végleges távozásával Amerikába, 1964-ben, a képzőművészet háttérbe szorult munkásságában. 1957-ben festette meg annak a sorozatnak első vásznát, amely később peinture barbarisme néven vált ismertté, és amely az informális festészetnek különleges, agresszív, saját megfogalmazása. 1958-ban tartotta első egyszemélyes kiállítását a Frits Becht vezette hágai avantgarde galériában. Ezzel vált ismertté az enfant teribble, a „festő-fenegyerek" a holland művészeti életben. A Haagsche Salon-ban való részvétele ebben az évben botrányt kavart. Egy évvel később a Haags Gemeentemuseumban állított ki.
Cremer képzőművészeti munkássága (grafikái kivételével) mostanáig elsősorban a gyűjtők és a művészettörténészek körében volt ismert, ennek ellenére legalább száz, meghatározó bel - és külföldi galériákban és múzeumokban tartott kiállítás fűződik a nevéhez, művei nem hiányoznák szinte egyetlen fontos gyűjteményből sem. 1988 őszén kezdődött Cremer, a képzőművész retrospektív kiállítássorozata, amelynek különböző európai múzeumok adnak otthont. Ez a kiállítás körülbelül száz eredeti művet tartalmaz - olajfestményeket, gouache-festményeket, rajzokat - az 1985-1988 közötti időszakból, múzeumok gyűjteményeiből (többek között az amszterdami Stedelijk Museum és a Haags Gemeentemuseum anyagából), állami - és magán - gyűjteményekből összeválogatva. Ez az átfogó kiállítás - Cremer első mízeumi retrospektív kiállítása - a Rijksmuseum Twenthe-ben indult. A rekordszámú nézőközönséget vonzó kiállítást Brinkman holland művelődési miniszter nyitotta meg. Ezután a kiállítás a belgiumi Oostende-be utazik, a Provinciáié Museum voor Moderne Kunst-be, majd innen Budapestre, ahol 1990 február 9-től március 5- ig tekinthető meg. A kiállítás-sorozat mellet megjelenik két, Cremerről szóló tanulmányokat és műveinek reprodukcióit tartalmazó művészeti könyv is, olyan szaktekintélyek tollából, mint pl. W.A.L. Beeren, az amszterdami Stedelijk Museum, R.W.D. Oxenaar, a Rijksmuseum Kröller-Müller, és Dorothee Cannegieter, a Rijksmuseum Twenthe igazgatója, és bemutatják a Jan Cremer - festő című dokumentumfilmet.

TARTALOM

Wim Beeren: Cremer festő író 12

Freddy De Vree: Cremer, festő az arénában 48
Jan Cremer
Magyarország fizetetlen nagykövete 100
Dorothee Cannegieter: Jan Cremer, a festő és a jelkép 122
Jef van Gool: Jan Cremer, festő, író, kozmopolita (Rövid életrajz) 145
Frank O'Hara négy költemény 16, 56, 104, 160
Tárlatok (válogatás) 187
Egyszemélyes kiállítások 188
Rövid bibliográfia
Díjak és ösztöndíjak 188
Könyvformában megjelent művek 189
Kiáltványok, katalógusok és mappák (válogatás) 190