HATALMI DISKURZUSOK - A hatalom reprezentációi a tudományokban és a művészetekben

Ugyan mi is lenne az kérdezte Hierón, amit jobban tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy?
Senki előtt sem titok, hogy egyszerű magánembernek születtél válaszolta erre Szimónidész, most pedig türannosz vagy. Így aztán, mivel mind a két életformát megtapasztaltad, nyilván te jobban látod, miben is különbözik az átlagpolgár élete a türannoszétól az emberi gyönyöröket és fájdalmakat illetően.
(Xenophón, Hierón avagy a zsarnokságról)
Kötetünk az emberi történelem örök témáit, a hatalom művészetekben való tükröződését, legitimációját, a hatalom és az elit, illetve a hatalom és az egyén viszonyát kutatja három, időrendben lineárisan felépülő egységében, a Kr. u. 5. századtól kezdve egészen a jelenkorig. A kötet tanulmányai sok esetben feltáratlan vagy érintőlegesen ismert források felhasználásával, a történettudomány, a politológia, a filozófia, az irodalomtudomány, a színháztörténet vagy a művelődéstörténet felől közelítenek témáikhoz. Bár az írások különböző tudományterületekről kerültek ki, szembetűnő, hogy az egymásra reflektáló témák, újra és újra felbukkanva, mennyire sűrű hálózatot rajzolnak ki közöttük, miközben a laudációk, dicsőítő művek, színházi előadások, ex librisek és kézírásos possessor-bejegyzések mind-mind a hatalmi (ön)reprezentációt hivatottak szolgálni.
Milyen stratégiákkal működnek a régi és új zsarnokok, monarchiák, demokráciák és totalitárius államformák; mennyit, mit, hogyan engednek állampolgáraiknak; milyen szereplehetőségeik voltak és vannak az értelmiségieknek a hatalom közvetlen környezetében; az irodalmi művek fiktív világa milyen képet ad az egyén és hatalom, vagy a periféria és hatalom viszonyáról, s ez mi módon áll kapcsolatban a valósággal? Kötetünk írásai ezeket a kérdéseket feszegetik.