Krausz Tamás : Oroszországi alternatívák 1914-1928

Bevezetés

Az itt közölt dokumentumok az oroszországi forradalmak és a szovjet korszak első szakaszai történetének tanulmányozását hivatottak segíteni. A dokumentumok válogatása során alapvető szempontjaink a következők voltak.
1. Tükrözzék a forradalmi hatalom természetét, céljait, tömegtámogatásának megosztottságát, a forradalom „mindennapjait".
2. Mutassák meg azokat a történelmi alternatívákat, „válaszutakat", amelyeken Oroszország népei haladhattak.
3. A polgárháború kérdésköréről olyan dokumentumokat válogattunk, amelyek mindenekelőtt az ellenforradalom táborának törekvéseit, céljait, pszichológiáját és egyes tetteit mutatják meg.
4. Találtunk olyan érdekes dokumentumokat, amelyek a szovjethatalom első gazdasági intézkedéseinek hatását tükrözik, a termelésnek azt a módját, amelyet a maga korában munkás-önigazgatásnak neveztek. A hadikommunizmus nyomán kibontakozó új gazdaságpolitika alapvető vonásait is szeretnénk megmutatni. A dokumentumok karakteresen megvilágítják, hogy miképpen ütköztek össze a forradalmi intézmények és törekvések a magántulajdon és a hagyományos bürokratikus irányítás visszaállításának következményeivél, illetve törekvéseivel.
5. A megszilárduló pártdiktatúra körülményei között utat kereső ellenzéki kommunista dokumentumokkal zárjuk füzetünket. Ezek jól érzékeltetik, hogy „Sztálin szocializmusa" és a „forradalom szocializmusa" nemcsak hogy nem esett egybe, hanem két különböző utat jeleznek. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a történelem nem a kedvezőbb utat jelölte ki.
A dokumentumok válogatásnál az a cél vezérelt bennünket, hogy felvillantsunk annyit ennek a nagyon mozgalmas és ellentmondásokkal telített korszaknak egymással polemizáló és egymást tagadó erőiből és irányzataiból, amennyi egy ilyen kötetben elfér. Közel sem tudtunk minden irányzatot, célkitűzést, törekvést, ígéretet és koncepciót megjeleníteni, azonban igyekeztünk a legjelentősebbeket, a legmarkánsabbakat bemutatni. Azt érzékeltetni, hogy a kor embere Oroszországban, a májdani Szovjetunió világában milyen valós, vagy hamis alternatívák között választhatott, vagy hitte, hogy választhat. Talán ennek a dokumentumgyűjteménynek a megismerése és elemzése hozzásegít ahhoz is, hogy megértsük, hogy mi történt ebben a nagy országban, s hogyan alakult ki az a monolitikus birodalom, amit több mint hetven esztendőn keresztül a megvalósult szocializmussal azonosítottak.
...............................