Marton Veronika : A káldeai teremtés-mítosz (enuma Elis)

az ékiratos teremtés"
történetekből kitűnik, hogy kíl.
előtt a iii. évezredben ismerték a
Világmindenség, a Naprendszer
keletkezését, a föld létrejöttft és
az ember teremtését. az eposz
írö)a nem a történések részese,
nem szemtanú, hanem
átörökített, de valós
csillagászati eseményeket közöl;
aki mindezt látta, és az
emberiségre hagyományozta nem a
ml világunk lakója volt.

Előszó a 2. kiadáshoz

A káldeai teremtés-mítosz c. munkám első kiadása óta eltelt tíz év folyamán számos kisebb-nagyobb ékiratos táblát, pecséthenger-szöveget fordítottam. Többször kézbevettem és átnéztem a teremtés-történet ékiratos másolatait, az istenneveket és magát a történetet. A szöveget nem módosítottam, ugyanaz maradt, mint az első kiadásban.
Megváltoztattam a fejezetek egymásutániságát. „A teremtés-mítosz pantheonja" és a ,A teremtés-mítosz ismertetése" c. részt felcseréltem. Úgy véltem, könnyebb megérteni az eposzt, ha nem az egyes istenek ismertetésével, hanem magával a történettel kezdődik a könyv. Az első kiadás képeit kivétel nélkül kicseréltem. A fénymásolt képek helyett számítógéppel másolt képeket, ábrákat illesztettem a könyvbe.
A mai szakirodalomban szokásos „sumir/szumer/szumir" elnevezés helyett mindenütt káld-sumirt használtam, annak ellenére, hogy Mezopotámia déli részének Káldea neve viszonylag késői (Kr. u. Vl-V. sz.) fejlemény. A XIX. században előbukkant egy Kr. e. 3000 körül készített ötalakos pecséthenger, melyen a központi alak, az uralkodó neve KAL.DU, vagyis a föld elseje, a föld első embere. E név jelzi, hogy Mezopotámia a régiségben KAL-DU országa lehetett. A „káld" mellett meg kellett hagyonom „sumir" kifejezést is, mert ma még, ha helytelenül is, de ezt használják. A káld-sumir elnevezés helyességét Francois Lenormant, a XIX. századi francia akadémikus bizonyította be.
Igényes lett a könyv borítója. Csizmazia László grafikusművész barátom volt olyan szíves és a többi kiadványoméhoz hasonlóan művészi borítót készített. Neki köszönhetően szebb, ízlésesebb könyvet vehet kézbe a kedves olvasó.
Győr, 2009. március 15.
Marton Veronika