Székely Sándor : A 16mm-es NÉMA ÉS HANGOS KESKENYFILM TECHNIKÁJA

A moziban rejlő kulturális erőt és propagandisztikus lehetőséget, mint a tudomány egyik legértékesebb segédeszközét, a kultúrintézmények egymásután igyekeznek felhasználni. Az iskolák már rétjen félismerték a szemléltető oktatás rendkívüli fontosságát és a pedagógiai filmoktatást évtizedekkel ezelőtt rendszeresítették. A filmoktatás kérdése már 1914 előtt felvetődött, sok vitára adott alkalmat, de a probléma tisztázását a világháború mega kadályoz ta.
1918 után Magyarország volt az első állam, amely a kötelező iskolai filmoktatást bevezette. Eleinte a tűzveszélyes 35 mm-es filmekre eszközölték az oktatófilm felvételeket, de éppen a filmek tűzveszélyessége miatt az iskolai film oktatásnak korlátozott lehetőségei voltak. Csak akkor, amikor a nehezen égő, a robbanás veszélyétől mentes acetát filmanyag ismeretessé vált, lehetett szó arról, hogy az iskolai filmoktatást szélesebb alapokra fektessék.
A filmtechnika fejlődése, különösen azonban azt amatőr keskenyfilm-f elvételek tökéletesedése hozta létre azt a ifi mm-es keskenyfilm anyagot, amelyet a nemzetközi filmvilág is elfogadott.
Magyarországon a filmoktatás megszervezése a 16 mm-es iskolai vetítőgép megszerkesztésével, kezdődött. Ezeknek a keskeny film-vetítőgépeknek olcsóságuk révén történt elterjedése és kétségtelenül nagy sikere felvetette azt a gondolatot, hogy rendes játékfilmeknek 16 mm-re való lekicsinyítésével a filmet, mint szórakoztató-, de ugyanakkor propaganda lehetőséget olyan kis vidéki helységekbe is elvi nyék, ahol a mozit még nem ismerték.

A Magyar Filmirodáé az érdem, hogy a keskeny-játékfilmeket és a hangos keskeny filmeket Magyarországon bevezette. 1038-ban adták ki az első engedélyeket a keskeny film-leadógépekkel való rendes mozielőadásokra. Azóta közel 500 olyan magyarországi község van, ahol rendszeres keskeny film-előadásokat tartanak.
A keskeny-mozgóképüzemek térhódítása fokozottabb mértékben tette szükségessé azoknak a technikai ismereteknek- elsajátítását, amelyek nélkül ezek az üzemek nem működhetnek.
Ezeket a technikai eredményeket gyűjtöttem össze ebben a kézikönyvben, hogy mindazok, akik akár unni amatőrfilmezők, akár mint keskeny-mozgóképüezemenge-délyesek tevékenykednek, a 16 mm-es keskenyfilm technikájának mai állását megismerhessék.
Tudatában vagyok annak, hogy ezzel a munkával a témakör kimerítve nincsen és célom csupán az volt, hogy rendszerbe foglaljam mindazt, ami a 16 mm-es kes-kenyfilmmel kapcsolatban számításba jöhet.
Egy ilyen összefoglaló munkában az egész apró részletekig nem, mehettem él, mert ez már túllépné ennek a könyvnek kereteit.
Egyben áttekinthető formában csoportosítottam mindazokat a hibákat és hibaforrásokat, amelyek úgy a képvetítésnél, mint a hangleadásnál legtöbbször zavarokra vezetnek.
Bízom abban, hogy ez a munka is ugyanolyan érdeklődést kelt, mint eddigi munkáim, mert ezzel is csak azt a célt szolgálom, hogy a keskenyfilm iránt érdeklődőknek hasznos útmutatással szolgáljak.
SZÉKELY SÁNDOR