AKIK NYOMOT HAGYTAK A XX. SZÁZADON 1-6.( 6 db könyv)

1. -- Eszmetörténeti előadások

Földes György: A centrum, a periféria és az ember Berend T. Iván: Szélsőségek százada. A XX. század eszméinek születése Erényi Tibor: A szociáldemokrácia nagyjai a modernizációról: Bernsteintől Brandtig Szigeti Péter: A szociáldemokrata modernizáció érvényességtartománya Havas Péter: Harold Wilson és a labourista modernizáció az 1960-as évek Nagy-Britanniájában Erdős Tibor: A keynesi elméleti rendszer és a válságkezelés Surányi György: Válságkezelés a gyakorlatban \\(reflexiók) Matolcsy György: John Maynard Keynes - olvassuk, ne temessük! Andor László: A békesség gazdaságtana. Politikai arcképvázlat John Maynard Keynesről

 2. -- Freud, avagy a modern individuum felfedezése

A 20. század eszméinek és a század történelme alakítóinak szentelt előadás-sorozat Sigmund Freud alakja és műve köré csoportosítja anyagát most megjelenő második kötetében. A tanulmányok szerzői Freudot mint a Nyugat kultúrájának egyik kimagasló személyiségét ábrázolják: olyan tudósként, aki – a tudomány, a pszichoanalízis eszközeivel – az emberi lélek eladdig szinte ismeretlen tartományát tárta fel, ráirányítva ezzel a figelmet az egyén szabadságának fontos alkotóelemére. Freud a tudattalan felfedezésével elsősorban is az egészséges embert akarta hozzájuttatni mélyebb önismerethez és ezen keresztül a külvilág alaposabb értelmezéséhez, ezzel járulva hozzá leginkább a 20. századi új emberkép kialakulásához. A kötet írásai (Popper Péter címadó dolgozatán túl) foglalkoznak a pszichoanalízis tudománytörténeti gyökereivel (Paneth Gábor), a pszichoanalitikus látásmód nyomán átformálódó emberképpel /Vikár György) és a freudi felfedezést alakító társadalmi-politikai miliővel (Erényi Tibor). A Philoktetész alakjának 20. századi irodalmi felbukkanását elemző írás pedig mintegy működésében mutatja be az addig elmondottakat. Íly módon a kötet több oldalról is megvilágítja, hogy miközben a világ vitázik Freuddal és Freudról, a nevéhez fűződő áttörő felfedezés áthatotta századunk gondolkodását, a pszichoanalitikus látásmód mély nyomokat hagyott a psziczhológia mellett valamennyi társadalomtudományon, az irodalmi alkotásokon, az irodalomtudományon, beivódott az esztétikai elemzésekbe és hatással volt a politikai gondolkozásra is: hatása messze túlmutat a 20. századon.