Benkő László : Mátyás király I-IV.: Isten választottja + A vaskezű + A legyőzhetetlen + A dicsőséges

Benkő László Mátyás királyról szóló tetralógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó tényezőket és mozgatórugókat.

I.
Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be születésétől a trónra kerüléséig, hanem apja, Hunyadi János legnagyobb győzelmeit, valamint magyarországi és külhoni ellenségeinek szerepét is.
A fiktív szereplőket is felvonultató történetből megismerhetjük Mátyás művelt fiatalemberré, lovaggá érésének mozzanatait. Megtudhatjuk, kik tanították és nevelték, s trónra lépéséig miként alakult a kül- és belpolitika, mely tényezők befolyásolták a Magyar Királyság sorsát - s mindemellett a felserdülő ifjú első szerelmi élményeiről is képet kapunk.

II.

A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első tizenöt évének legfontosabb eseményeivel.
Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy egyedül akarja birtokolni azt, ezáltal szembe kerül az őt hatalomra segítő főurakkal, akik abban bízva támogatták, hogy a fiatal királyt majd saját érdekeiknek megfelelően befolyásolni tudják. Közben az országot több oldalról is - Frigyes német-római császár, Podjebrád György cseh és Kázmér lengyel király, valamint II. Mehmed szultán részéről - fegyveres támadás fenyegeti. Mindemellett a hozzá legközelebb állók is lázadásokat szítanak Mátyás ellen, aki azonban - hol briliáns diplomáciával, hol kíméletlen erővel - képes sikeresen megszilárdítani a hatalmát.
A történelmi események bemutatása mellett a kötetben tág teret kap Mátyás magánélete. Megjelenik a színen a király legnagyobb szerelme, valamint a tőle született törvénytelen gyermek is.

III.

Mátyás figyelmét elsősorban a sziléziai háború köti le, de a III. Frigyes német-római császárral való konfliktust sem hanyagolhatja el. Nem hagyhatja figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy míg az országot északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti - miközben a cseh trónon Kázmér fiát, Ulászlót erősíti meg a császár -, addig a déli határra II. Mehmed szultán jelent folyamatos veszélyt. Mostanra azonban Mátyásnak már rendelkezésére áll az ütőképes zsoldossereg, ami valósággal legyőzhetetlenné teszi őt.
Időközben a királynak törvénytelen fia születik, aki a Corvin János nevet kapja. Mátyás politikai érdekből Nápoly felé nyit, és megérkezik az új királyné, Aragóniai Beatrix. Az uralkodónak azonban idővel szembesülnie kell azzal, hogy Beatrix, aki házasságuk első éveiben tökéletes társának bizonyul, képtelen trónörököst szülni, ezért Mátyás úgy dönt, hogy Jánosra fogja hagyni a trónt.
Ezen a ponton indul el a palotán belüli intrika, torzsalkodás és helyezkedés, amelyek következményei erősen meghatározzák majd Mátyás uralkodásának utolsó éveit.

IV:

Mátyás különbékét köt a szultánnal és folytatja a Frigyes császár elleni háborúskodást. A Német-római Birodalom trónjának megszerzése érdekében egyre nagyobb mértéket öltenek a hadi kiadások, és hiába a vitathatatlan katonai sikerek, a király politikáját ellenzők száma folyamatosan gyarapodik.
A feleségével való viszonya is mind jobban elmérgesedik a trónutódlás kérdése miatt. Mátyás arra törekszik, hogy az Edelpeck Borbálától született törvénytelen fiát, János herceget örökösének ismertesse el a pápa által. Hatalmas birtokokat juttat a fiúnak és a milánói uralkodóházból választ jövendőbeli feleséget számára. Mindez elkeseredett ellenállást vált ki Beatrix királyné részéről, aki egyre ádázabb gyűlölettel fordul János ellen. Pártok alakulnak és rendeződnek át a király, a királyné és a herceg körül.
Az udvarban sosem látott méreteket ölt a besúgás, a kémkedés, és az események megállíthatatlanul sodródnak a király és az ország számára is egyaránt gyászos végkifejlet felé...