Karácsony Benő Napos oldal + A megnyugvás ösvényein (2 könyv )

NAPOS OLDAL

Karácsony Benő, az egykoron rendkívül népszerű, de mára méltatlanul elfeledett erdélyi prózaíró életműsorozatának első kötetét tartja kezében az olvasó. Az egyéni hangú és széles műveltségű szerző legnagyobb sikerét a Napos oldallal aratta, amelyet egyszerre jellemez mély humanizmus, pajkos, csúfondáros, játékos és sziporkázó humor, irónia, frappáns emberábrázolás, kivételes megfigyelőkészség, igényes nyelvi világ, gyengéd érzelmesség és nosztalgikus sóvárgás egy emberibb világért. Felméri Kázmérnak, a szellemes, okos és minden körülmények között emberséges főhős személyének megteremtésével Karácsony Benő örökre beírta nevét az erdélyi és egyetemes magyar irodalomba. A békebeli kisváros bohémvilágából az apai örökségként rámaradt falusi vízimalomba, majd a főváros művészvilágába és Párizsba vezet Felméri útja, hogy majd egy hosszú vargabetűvel hazatérjen oda, ahonnan vétetett. A sok nélkülözés ellenére is tud állhatatosan ember maradni, az élet napos oldalát meglátni és azt értékelni, ebben példát mutatva az elanyagiasodott, elhidegült, a jót és szépet már észre sem vevő mai kor emberének. Az ízes stílusban megírt regényt az eredeti erdélyi helyesírással, betűhíven adjuk most közre, pótolva az elmúlt fél évszázad alatt cenzúrázott részeket is.

A MEGNYUGVÁS ÖSVÉNYEIN

 Felméri Kázmér kisfiával együtt visszatér falujába, hogy addigi küzdelmes élete után megnyugvást találjon. Hallatlan energiával fog hozzá apja összeomlott vízimalmának újjáépítéséhez és kisfia egyéniségének kifejlesztéséhez. A rengeteg kiadásra a pénzt szobrászkodással keresi meg. Megnyugvási kísérlete azonban sikertelenségre van ítélve: elvált felesége végül is magával viszi a városba kisfiát, aki pedig legerősebb támasza volt az új élet kiépítésében. A szobrász tragikus kimenetelű szerelmi bonyodalomba keveredik a báró feleségével. Felmérit súlyos betegség szögezi ágyhoz, s bár a malom végül is megindul, tudja, hogy sem szerelme, sem fia nem fog visszatérni hozzá. Remek emberábrázolás, irónia, öngúny, humor, fordulatosság jellemzik a regényt, amelyben felsorakoznak a harmincas évek második felének erdélyi falujának jellegzetes típusai.