Kempf József : SZEMELVÉNYEK AZ ODYSSEIÁBÓL (görög nyelven) jeles írók iskolatára LIII.

ELŐSZÓ.

Jelen Odysseia-szemelvényeimnek czélja, hogy ugyancsak a Franklin-Társulat kiadásában 1881-ben megjelent: Ábel-féle Homeros-kiadványok helyébe lépjenek. Boldogult Ábelnek úgy Iliása mint Odysseiája csak az első három éneket foglalta magában; ma már, mikor a középiskolai görög tanítás középpontjaként Homeros két eposa szerepel,, senkisem elégedhetik meg az első egy-két énekkel. Olyan könyvet kell tanulóink kezébe adnunk, mely a két műnek legalább áttekintését lehetővé tegye ; főleg áll ez Odysseiára, melyből sokkalta nehezebb önálló részeket kiszakítani, mint az Iliásból. Á ki csak az első három éneket adja, még az úgynevezett Telemachiát sem nyújtja teljesen, melyet pedig sokan, mint ismeretes, a maga négy énekével vagy önálló epos töredékének, vagy az Odysseiához később, szerkesztett bevezetésnek szeretnek tekinteni. Ide járul, hogy az Ábelféle Odysseiának úgyszólván fele részét (16—102 lapot) a homerosi hang- és alaktan, továbbá a metrika foglalja el oly bőségesen, hogy a tanulóknak a nyelvtanok révén kielégíthető szükségletét tízszeresen is felülmúlja, s inkább tanárjelöltek igényeit tartja szem előtt
Bevezetésembe szükségesnek tartottam inkább azon dolgokat belevenni, melyek a tanuló érdeklődését, további olvasásra'való felbuzdulását képesek ébren tartani. Jónak láttam Homeros életéről szólani, mert hisz a homerosi költemények alapvető írója alatt mégis mindenki csak Homerost érti; és ha az életrajzot sem tekinti mindenki authentikusnak, mégis csak az ókori adatok alapján kell maradnunk. Az Odysseia meséje a tartalom megismertetésére van szánva, bár a csoportosított áttekintést is megkönnyíti; ezt külömben a III. fejezet a tanulók igényeihez mérten bővebben megteszi. Az istenek ismertetése, a homerosi világ, valamint a következők a homerosi reáliák szolgálatában kivannak állani.
A szöveg a Dindorf-Hentze kiadásához alkalmazkodik. A felvett énekek vagy énekrészek mind érdekes szakaszait képezik az Odysseiának s bőséges anyagot nyújtanak az olvasásra; egyes részek egy-két ének áttanulmányozása s bizonyos szókincs elsajátítása után cursive is olvashatók; bármennyi bevezetést, bármennyi jegyzetet írhatunk is a homerosi költeményekhez, semmi sem beszól oly ékesszólóan az olvasóhoz, mint maguk a költemények.
A jegyzetekben igyekeztem a legszükségesebbre szorítkozni. Semmi sem nehezíti meg ajegyzetek kezelését, semmi sem apasztja használatuk iránt az érdeklődést annyira, mint az untalan ide-oda való utalás, hosszadalmasság. Itt van teszem az érdemes Ameis-Hentze-féle kiadás; ha csak egy pillantást vetünk is rá, látjuk, hogy a jegyzet rendesen akkora, vagy nagyobb helyet foglal el, mint maga a szöveg; és a szörnyű sok utalás! A mai nagy elfoglaltság, a művelődés telhetetlen igényei mellett ugyan hányadik tanuló érne rá annyi dolognak utána járni ? Sokkal jobban teszszük, ha a tanulót igazán segítjük, ha munkáját valóban megkönnyebbítjük. Hisz a homerosi naiv eposok nem elemző, hanem gyermekes kiváncsiságu hallgatóságot tételeznek föl. Bészem-ről még a szótár kezelését is meg akartam könnyíteni, mikor a nehezebb igealakokat oda iktattam a jegyzetek közé; tudvalevő dolog, hogy a főnevet, melléknevet stb. könnyebb megtalálni a szótárban, mint a bonyodalmas igetöveket, alakokat. A Krafft-Eanke-í'éle (Hannover) füzetes praBparátió-kat, vagy a düsseldorfi praktikus Sehulmann vaskos prsepa-rátióit nem veheti meg minden tanuló, sőt még az Elischer-Fröhlich-fóle speczialis szótárt sem bírjuk minden tanulóval megvétetni. A jegyzeteket czólszerűbbnek tartottam a szöveggel egybekötni, mert a külön álló jegyzeteket a tanulók egyharmada sem veszi meg.
A szócsoportok talán ösztönt adnak a tanulónak hasonló csoportok összeállítására, az ábrák meg egyben-másban hozzá járulnak a megértés elősegítéséhez.
A homerosi eposokat illető egyéb tudnivalók az Iliás-szemelvényekben lesznek.
Ajánlom munkámat igen tisztelt tanártársaim szíves jóindulatába.

Budapesten 1896 szeptember.
Kempf József.



*