Luft Ulrich (szerk.) :ISTENEK, SZENTEK, DÉMONOK EGYIPTOMBAN -- Hellenisztikus és császárkori szövegek

A kötet ízelítőt ad az egyiptomi vallástörténetnek a legradikálisabb, átalakulásokkal telt fejezetéből a hellenisztikus kultúra megjelenésétől a kereszténység elterjedéséig és győzelméig. Egyiptom egyrészt egy olyan hagyományosan kultúra hordozója, amelyet a görögök mindig is saját tudásuk forrásának tekintettek, másrészt az ú j vallási mozgalmak bölcsője. Az egyiptomi zsidóság a hellenisztikus és római kultúrával párbeszédre kész zsidó gondolkodás motorja, az antik egyiptomi, görög, zsidó és keresztény gondolkodás mezsgyéjén kibontakozó különböző szellemi mozgalmak (hermetizmus, gnózis) fő színtere, a keresztény teológia bölcsője, és végül a kereszténység Nagy Konstantin alatti politikai győzelme idején felvirágzó szerzetesi mozgalom születési helye. Szövegeink az egyiptomi vallásosság ezen aspektusait reprezentálják: az archaikus hitet a hellenisztikus és római kor felfogásában mutatja be Diodórosz Világtörténelmének Egyiptomról szóló fejezete, valamint két felirat. A kereszténységre ható zsidó démonológia dokumentuma a Salamon testamentuma című apokrif irat. A János apokrifonja viszont keresztény gnósztikus írás, míg a Tökéletes tanítás egy gnósztikus könyvtárban fennmaradt hermentikus szöveget tár elénk. Senuti és Dániel életrajza végül az egyiptomi szerzetesség két fontos alakját mutatja be. A keresztény teológia kezdeteiről Órigenész, A princípiumokról című írásból (Kairosz, 2003) kaphat képet a kedves olvasó.