Schalom Asch : A NÁZÁRETI I.-III.

Nem az emlékezőtehetség, hanem éppen az ellentéte, a felejtés képessége szükséges feltétele az emberi létnek. Ha igaz a lélekvándorlás tana, a lelkeknek, mikor egyik testből a másikba költöznek, a felejtés tengerén kell átkelniök. Zsidó vélekedés szerint ezt az átkelést egy angyal intézi, akit a felejtés angyalának hívnak. De megtörténik néha, hogy maga a felejtés angyala elfelejti kiirtani emlékezetünkből a korábbi világ nyomait s aztán egy másik életre való töredékes emlékezések kísértenek érzékeinkben. Mint szakadozott felhők vonulnak a lélek dombjai és völgyei felet,t furcsán beleszövődve mindennapjaink eseményeibe. Lidércnyomások alakjában lépnek fel a valóság közepette és ágyunkban látogatnak meg bennünket. Olyan ez, mintha az ember rádióhangversenyt hallgatna s hirtelen egy idegen hang tolakodna közbe, mely más éterhullámon jár és más dallamot hordoz.
Az ajtó előtt álltam s a folyosó félhomálya ellenére is el tudtam olvasni a krétával odamázolt I. H. S. betűket. Nem lehetett kétségem aziránt, hogy itt keresztény, pontosabban szólva katolikus lakik. Dohos levegő áradt rám, régóta felhalmozott ócska dolgok és poshadó papír penészével átitatott levegő..............